Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a 2023 óta épülő CATL Debrecen a helyiek tiltakozása ellenére a következő hónapokban üzembe állhat, miközben a tavalyihoz képest éppen mélyrepülésben van a magyarországi akkumulátorgyártás. A háromezer milliárd forint értékű gyár kezdeti termelési kapacitása 40, végső pedig 100 gigawattóra lesz – ami hatalmas energiaigénnyel, valamint vízigénnyel jár, utóbbi nagy részét a hűtési folyamat során használják föl.

„3000 köbméter per nap a normál üzemmenet mellett, 6000 köbméter a nem normál üzemmenet mellett. És ez csak a 40 százalékosan megépített üzemre vonatkozik” – mondja Fábián István, a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetének vegyészprofesszora és a beruházás egyik legismertebb kritikusa. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy a gyárat egy vízkincsekben bővelkedő területen húzták fel, de ez koránt sincs így. „Sok ember még mindig nem érti, nem mérte fel, hogy ezeknek a beruházásoknak milyen negatív hatásai lesznek” – mondja Fábián.

Az akkugyárat nagyobb részt a Keleti-főcsatornából látják majd el vízzel, amit a Tisza táplál. Ezáltal a CATL gyára erősen függ majd a Tiszta vízhozamától, amit az országhatárokon túlnyúló vízgazdálkodási konfliktusok és a globális felmelegedés is súlyosan visszafoghat. „Más prioritások szempontjából böktek a térképre, hogy na, ide lesz telepítve ez a gyár, és ennek a telepítési helyhez kellett utána megtalálni és megvalósítani azokat az infrastrukturális kiegészítéseket, ami szükséges ahhoz, hogy ők működjenek” – mondja Ányos József vízépítő mérnök, a Debrecen és környékének ivóvízellátásáért felelő Debreceni Vízmű volt vezérigazgatója.

„A triviális válasz természetesen az, hogy Debrecen egy nagyon megbízható város a jelenlegi kormány szemében, tehát ki tud oda vinni ilyen beruházásokat különösebb ellenállás nélkül” – mondja Fábián. A helyiek nemcsak a gyár vízfelhasználása, hanem az üzemből potenciálisan kikerülő szennyező anyagok miatt is aggódnak, a szakember szerint nem is alaptalanul. „Az akkumulátor gyártás nem igazán a legtisztább technológia a környezetszennyezés szempontjából” – teszi hozzá. A beruházás paradoxona, hogy az elektromos autókhoz akkumulátorokat gyártó üzem éppen a fosszilis tüzelőanyagokról történő energiaátállást kívánja elősegíteni, amelyek kibocsátása a globális felmelegedésen keresztül akár a működését is veszélybe sodorhatja.

Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának ötödik epizódja. Ebben a részben egy vegyészprofesszor és egy vízépítő mérnök segítségével járunk utána, hogy miért nagy az akkugyárak vízigénye, honnan lesz ez fedezhető a CATL üzeme esetén, és hogyan írhatják felül a vízgazdálkodási terveket a következő években és évtizedekben a klímaváltozás által okozott aszályok.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel.

Az epizódban hallgató bejátszások egy, a Magyar Hang által rögzített lakossági fórumból, a Debreceni Nap YouTube-csatorna által közzétett tüntetési beszédből, valamint Fábiánnak a 2023. március 31-i Stop Akkumulátorgyár! fórumon tartott előadásából származnak.

A Kiszáradó síkság első epizódjában Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoportjának vezetője és Gosztola Kitti képzőművész meséltek arról, hogy miként alakította át az ember az alföldi tájat, és milyen sztereotípiákban gondolkodunk az ember és a természet viszonyáról:

A második epizódban vajdasági gazdálkodók beszéltek arról, hogy a globális felmelegedés által gyakoribbá és súlyosabbá tett aszály miként veszélyezteti megélhetésüket, és a Szerbia éléskamrájának tartott régió jövőjét:

A harmadik epizódban négy magyar ökológus segítségével mutattuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket:

A negyedik epizódban a magyar határtól 45 percnyi autóútra található Topolyára látogattunk, amit a helyiek csak a „bűz városaként” emlegetnek. Egy elismert helyi orvos és politikus, valamint egy környezetvédelmi szakjogász segítségével mutatjuk be, hogyan vezetett a környezetszennyezés és klímaváltozás együtt ezekhez az áldatlan állapotokhoz, és milyen eszközök vannak a polgárok kezében életkörülményeik javítására:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: